Kicsit last minute jött a hétvégi utazás, hogy menjünk le Genovába és túrázzunk körbe a Cinque Terre-t, konkrétan egy nappal előtte egyeztettük le a részleteket, de abszolút bevált a spontaneitás. Szombaton a nyelvóra után autóba pattantunk Adélaide-dal és Hannah-val (nagyon aranyos német lány, Adéllal ugyanazon a programon vannak Párizsban), és másfél óra alatt Genovában voltunk. 

Kisebb koromban már jártam itt, de csak a pálmafákra és a hegyoldalba ágyazott házak látványára emlékeztem. Ezek még mindig megvannak, de az évek múltával kicsit árnyaltabban látom azért a várost. :) Genova egyesíti a dicső és gazdag történelmi múltat, a csodás templomokat és palotákat a tipikus riviéra életérzéssel: kikötő, pálmák és ragyogás. A belváros nagyon jellegzetes a fekete-fehér csíkozású épületekkel, és bár nincs az az örök rejtély sikátoros Velence érzése az embernek, de legalább kevesebb a turista, szóval nagyon hangulatos város. Egy délután csak arra volt elég, hogy a fő látványosságokat végignézzük, majd megvacsoráztunk (gigantikus pizza természetesen), és éjszaka érkeztünk a La Spezia melletti hegyi hostelünkbe. 

Reggel korán keltünk, az autót La Spezia vasútállomásán hagytuk, és irány a Cinque Terre. Az öt föld, azaz öt falu régóta vágyott úticélom volt, és nem is okozott csalódást. Tipikusan olyan hely, ahol ülsz egy sziklán, a gyaloglástól eltikkadtan és a tengervíztől sósan, szóval csak nézed a nagy kékséget és a lábad alatt elterülő falvakat, és örökre ott akarsz maradni. Az utat gyalog jártuk végig, ami néha elég fárasztó volt, fürödtünk a tengerben (egyszer strandon, egyszer pedig egy vad, sziklás részen), és még a helyi borokat is kipróbáltam. Nehéz giccsmentesen erről írni, mert sokfelé jártam, de ennyire szép helyen még nem, szóval beszéljenek inkább helyettem a képek.